Gondoltam kiszámolom, hány nap van hátra az itt létemből, és egy elég érdekes számot kaptam. Holnaptól 300 nap.

Megérkezett a belga cserediák.

A catamarcai időjárás elég szeszélyes, napközben nagyon meleg, este nagyon hideg. Mára szereztem egy második takarót, de reggel megint dideregve ébredtem.  Tegnap megvettem az egyenruhámat az iskolába (majd lesz róla kép), ahonnan most érkeztem haza. A legtöbb tanár a Carmenban fiatal, és kevés férfi tanít itt. Az iskola egy kívülről szépen karbantartott épület, aminek a közepén egy nagy udvar található. Az udvar körül két szinten helyezkednek el a termek, irodák, és a tanári szoba. Egyedül a két sportterem található az udvar és a termek mögött. Fél nyolckor megszólal a csengő, ekkor a diákok felsorakoznak a termek előtt, meghallgatják az igazgató, és az igazgató helyettes nő beszédét, felhúzzák a zászlót, majd visszamennek a terembe tanulni.  

Most egy kicsit az itteniek vezetési stílusáról akarok beszélni. Ezután gondolom, érzitek, hogy gyorsabbak, mint mi. Beszélgettem az itteni cserediákokkal és ők is mondták, hogy mindenki gyorsan vezet, és ez itt már majdnem normális. Sok olyan kereszteződés van, ahol van zebra, de csak a kocsinak van lámpája, így vigyázni kell minden kereszteződésnél. (ha az autónak zöld a lámpája elsőbbsége van) Ez annyira szokássá vált itt, hogy egy autós sem enged át az úton, de amikor egy hullámnak vége, átmehetsz. A repülőtérről Catamarcáig van egy egyenes út, ami nem autópálya, de gyakran 200 km/h-val mennek rajta. Mármint el is érik ezt a sebességet. A legnagyobb gyorshajtás, amit eddig láttam az egy 40-es korlátozású kanyar 150-elvaló bevétele. Hmm… J

Az iskolában mindenki nagyon kedves volt, a büfés néni még ingyen kaját is adott. Az osztályom nagyon rendes, 2 lány beszél angolul (valamennyire), ők fordítanak spanyolra, tanítanak a nyelvre. Úgy érzem, hogy elég nagy az osztályközösség összetartó ereje, gyakran járnak el együtt szórakozni, sok csoportképük van és így tovább. A tanár diák kapcsolat teljesen más, mint itthon. Kedvelik egymást, sőt szinte barátok a tanárokkal, ennek ellenére nem figyelnek a tanár előadására. De mindenki sokat jegyzetel. Általában egy nagy füzetük van, amibe mindig új lapokat tesznek. Tankönyveket senkinél nem láttam.

Amiről eddig csak halottam itt és Magyarországon is példákat, azt itt láttam is. Mármint van egy lány az osztályban, aki még csak 17 éves, de már van egy lánya, akiről több képet is mutattak.

U.i: Fényképeket is mutatok a következő postban. J

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.